péntek, május 31, 2013

Paleolit kerti parti - 14 éhes emberrel

Olyan fáradt voltam az éjszaka közepére, mire ágyba kerültem, hogy nem is emlékszem ilyen fáradságra azóta, hogy átpakoltuk a gyógyszertár teljes árukészletet bútorcsere miatt. Mindenem fájt, de kezdjünk csak mindent az elején. 

Kitaláltuk, hogy csináljunk egy házi sütögetést, ahova meghívjuk a helyi ismerősöket, akik sokat segítettek itt nekünk már, akiket kedvelünk, akik rokonok és hát a messziről jött emberek. Persze senki sem paleolit szemléletű az életben, de mégis szerettem volna kizárólag ilyen ételeket tenni az asztalra. 
Összesen 14 főt vártunk, majd még kettővel lettünk gazdagabbak, de nekik étel már jutott, így ők nem is számítanak az étkezés szempontjából túl sokat. Későn érkeztek. :)

A társaság egyik fele erdélyi származású, így mindenképp szerettem volna, ha a menü fő része a mititei, hogy legyen egy kis "hazai" nekik, de az kevés, így készült még hús borsosan és mustárosan, két féle saláta, sütemény és sült paprika. 

The chef.

A menü:

  • Mititei: e recept szerint 4x-es mennyiségben. Előző este összekevertem és a parti napján már csak meg kellett formázni a picikéket.
  • 3 kg csontos tarja bepácolva borsos ill. mustáros pácban előző este.
  • egy csomag kis színes paprika
  • Klasszikus káposztasaláta 1 kg káposztából és 4 szál sárgarépából, dupla adag majonézzel.
  • Friss tavaszi saláta 1/2 kg vegyes saláta levélből, 3 db paradicsommal, 2 db nagy avokádóval, 1 db nagy vöröshagymával, 2 marék olívabogyóval. Öntetként: 1/2 dl extra szűz olívaolaj, 1 db citrom kifacsart leve, 1/2 narancs kifacsart leve, 1 tk só, csiper bors, 1 tk balzsamecet.
  • Desszertnek pedig elkészült ismét a paleolit almás pite süteményem, a héten már harmadszor. Terjed a híre és mindig van még valaki, aki nem kóstolta és szeretné. Ismét hatalmas sikere volt és nagyon gyorsan elfogyott.

Senki sem panaszkodott, hogy "hol a krumpli?", pedig ez itt Amerika, ahol a sült krumplihoz is jár egy extra adag sült krumpli. A káposztasaláta is nagy hagyománnyal bír, mégis mindenki kérdezgette, hogy miből is van az, hogyan készült. A mititeit pedig a "helyiek" nem ismerték, de ők is oda voltak érte.
Azt hiszem kiváló menüt állítottam össze. 


A fáradtság oka pedig az volt, hogy mindezt egyedül készítettem elő, pakoltam össze, tettem rendbe. A sütésben segédkezett Emil is, de hát ott voltam én is mellette, így az sem volt lazítás. :) Vacsora után pedig volt tánc, zene, fürdés - kinek ruhában, kinek ruha nélkül -, nevetés. 

Összességében egy a parti volt a lakásbúcsúztatónk, mert ma elhagyjuk a terepet és átköltözünk egy másik városrészbe, egy házba, amit egy kedves ismerősünk ajánlott fel átmenetileg, hogy amíg haza nem utazunk, addig lakjunk ott, mert amúgy üresen áll. Mi ezt elfogadtuk - természetesen - és a héten ott is csinálunk egy partit hálánk jeléül, hogy ott lehetünk. Tehát SeaFood party-ra fel: együtt, egy asztalnál! :)

hétfő, május 27, 2013

Memorial Day - Paleolit almás pite vanília pudinggal és gyümölccsel

Minden évben május utolsó hétfőjén ünneplik az úgynevezett Memorial Day-t, amely napon megemlékeznek - itt Amerikában - a háborúban elesett katonákról. Nem akarok történelmi blogot szerkeszteni (nem is tudnék, mert távol áll tőlem a történelem), de nekik ez elég nagy ünnep, amit munkaszüneti nappal (is) ünnepelnek. :)


Az alapötlet a díszítésre persze nem saját szerzemény, hanem egy gyümölcs-sajt tál ihlette, amit a pinterest.com-on láttam: egy nagy téglalap alakú tál sarkában kis téglalap alakú tál, amiben áfonya, maga a tányéron pedig csíkokban az eper, sajt és málna váltogatva. Annyira gusztusos volt, hogy egyből összeszerkesztettem gondolatban az almás pitémmel. Persze paleolit módra. 

Ez a recept nem azonos a korábbi almás pite receptemmel, de hasonlít, így akár azzal is elkészíthető. 
A puding újdonság, ami leginkább a színe miatt került a süteményre, hogy megadja az amerikai zászló fehér sávjait alapként, de ez mellett biztosan sokkal krémesebb és lágyabb is tőle a sütemény, mint nélküle.


Hozzávalók az alaptésztához:
  • 5 db tojás fehérje
  • 300 g darált dió
  • 1 kk. szódabikarbóna
  • 3 ek. kókuszreszelék
  • 2 ek. stevia
A tojás fehérjét laza habbá verem, majd alaposan elkeverem a többi hozzávalóval, elegyengetem egy tepsi alján és 175 °C-os sütőben sütöm 25 percig. Nem kell, hogy kemény hab legyen, nem kell, hogy szép legyen a tészta, mert úgyis eltakarja majd az alma és a puding. Nekem elég puha lett ez a tészta, de ez csak élvezhetőbbé teszi majd a süteményt. 

Hozzávalók az almaréteghez:
  • 6 db édes alma 
  • 1 ek. fahéj
  • stevia, ha nem elég édes az alma - én ezt kihagytam.
Az almát lereszelem a nagyobb lyukú reszelőn, majd kinyomkodom belőle alaposan a levet, hogy ne ázzon el az alsó tésztaréteg. Beleforgatom a fahéjat. Én az almát nem hámoztam meg, csak alaposan megmostam, mert szerintem nem árt meg egy kis almahéj senkinek. 
Mire készen van az alma pont eltelik az az idő, amíg elkészül az alaptészta, így kikapom a sütőből és szétterítem rajta az reszelt fahéjas almát, majd azonos hőfokon sütöm további 20 percig.

Hozzávalók a vaníliapudinghoz:
  • 2 dl kókusztej
  • 5 db tojás sárgája
  • 2 ek. méz vagy 1 ek. stevia
  • 1 ek. vaníliakivonat
Amíg kókusztejet felforralom, addig a tojások sárgáját összekeverem az édesítővel és a vaníliával. Kanalanként belekeverem a forró kókusztejet, majd amikor az egészet átkanalaztam, akkor mehet vissza a tűzre és addig főzöm kevergetés közben, amíg besűrűsödik.
Ismét eltelt 20 perc. Kiveszem a sütőből a almás alapsüteményt és a tetejére kanalazom a még meleg pudingot.
Keveset hagyom hűlni és mehet is rá a gyümölcs bármilyen alakzatban. Én direkt ehhez vásároltam ma a gyümölcsöket, de számtalan módja van a díszítésnek. Akár nevet is írhatunk rá a gyümölcseinkkel.

Ki süti meg? :)

Frissítek majd egyet a kóstolás után, ugyanis viszem egy kerti partyra magammal. Remélem sikere lesz, hiszen az amerikiak kedvence lehet: fat free, sugar free, flour free. :)

Enjoy!

vasárnap, május 26, 2013

Paleolit lasagne

Nagyon sokat gondoltam már rá, hogy a lasagne tésztát helyettesítem tojással és így készítem el a paleolit verziót. Aztán soha nem vágtam bele, ugyanis azt gondoltam, hogy a tojás elázik és majd egy rántotta ízű darált húsos borzalom lesz a végeredmény. Aztán a PaleoLitánia blogon ráleltem erre a lasagne receptre tegnap, amit ma gyorsan ki is próbáltam és hát mi nem érezzük a különbséget ez és a tésztát változat között. Valóban lehetséges ez? Próbálja ki mindenki. ;)
Köszönöm szépen a nagyszerű "ötletet" a fent említett blog szerzőjének! 
Az én receptemben mások a mennyiségek egy kicsit, több főre készítettem valószínűleg, mint ő, így lepötyögöm. Eredetileg darált sertésből készítettem volna, de nem szimpatizáltam a fellelhető hús minőségével, így maradt a marha-pulyka keverék.


Hozzávalók:
  • 300 g darált pulykahús
  • 300 g darált marhahús
  • 1 fej vöröshagyma
  • 5 gerezd fokhagyma
  • 6 db érett paradicsom (helyettesíthető kb. 2 dl paradicsomszósszal)
  • 1 db paprika
  • só, bors, oregano, bazsalikom
  • 1 ek kókuszzsír
  • kb. 200 g reszelt kemény sajt (én most cheddar jellegű sajtot használtam, mert az volt itthon egy kis parmezánnal keverve)
  • 8 db tojás + 8 ek. víz


Az apróra vágott vöröshagymát a kókuszzsíron üvegesre párolom egy kevés víz hozzáadásával, majd amikor a víz elpárolgott, megsózom, hogy a benne maradt vizet is elveszítse. Amikor ismét "száraz" a hagyma rárakom a felaprított fokhagymát, a felkockázott paradicsomot és a paprikát. Ezt addig főzöm, amíg egy masszát nem kapok. Amíg ez elkészül egy serpenyőben kisütöm a tojásokat. Egyesével felütöm, felverem egy evőkanál víz hozzáadásával, majd serpenyőbe öntöm és kisütöm. Amikor mind a nyolc lap megsült félrerakom őket az összeállításig. Ekkorra nekem pont elkészült a paradicsomom, amibe bele is borítottam a két fajta húst, összeforgattam, fedőt raktam rá, majd pár percenként átkevertem, amíg a hús megpárolódott, megfőtt. Ekkor kezdtem a fűszerezést: 1 tk. oragano, 1 tk. bazsalikommal kezdtem ehhez a húsmennyiséghez, só, bors. Pár perc összeérés, kóstolás, majd ismét egy kis korrekció, de már kisebb mennyiség. Ezt mindenkinek a saját szája ízére kell kóstolgatnia és fűszereznie. A húsról igyekeztem minden vizet elfőzni, mert a tojás nem tudja beszívni (mint a tészta ugyebár az eredeti recept alapján), majd elkezdtem az összeállítást.
Mivel a tojáslepénykéim kerekek, de a sütő edény téglalap formájú, megfelelő alakra kellett vágnom a tésztáimat, hogy teljesen befedjék az alját. Kettévágtam a kerekeket és az így keletkező egyenes oldalukkal az edény oldalához illesztettem őket, amik be is fedték teljesen az alját.
Erre jött egy réteg hús, majd egy kis darált sajt és ismét négy darab félkör alakú tojás, majd ismét hús, sajt, tojásfélkör, hús, sajt, tojásfélkör. A tetejére nem tettem tejföl helyett cocomas-t, mert itt nem kaptam a boltban, amiben ma vásároltam, hanem csak dupla adag reszelt sajt került a tetejére.

175 °C-on sütöttem 25 percig, amíg a sajt nagyon szépen ráolvadt és néhol egy kicsit meg is pirult. 
Forrón máris tálalható! 

Hogy mondják olaszul, hogy jó étvágyat?
Buon Appetito! :)

Legközelebb felturbózom egy kis spenóttal és gombával...

szombat, május 25, 2013

Mititei, miccs - a mi kedvenc picikéink

A román konyha jellegzetes étele a miccs, amit magukénak is tartanak, gondolnak, hisznek. Pedig csupán pár száz éve került a törökök által az országba. 

Ha a párom nem ismerteti meg velem ezt az ételt, akkor talán sosem találkozom vele. Ő ugyanis erdélyi származása révén nagyon is ismerte és szerette már, tehát beavatott lettem. Viszont életem első igazi mititei-t ma, saját magam elkészítésében ettem, ugyanis, amit Romaniából szoktunk hozni/hozatni abból - minden bizonnyal - kispórolják a bárányhúst, mert drága - gondolom. 

Tegnap a nagy bevásárlás során figyeltem fel gyönyörű színű bárányhúsra a pultban, ledarálva, akciósan. Báránynapok. Fel is vetettem gyorsan, hogy vegyünk hozzá sertés- és marhahúst is és készítek mititei-t, hiszen az nagy családi kedvenc, ráadásul nagyon paleolit és még sosem készítettem, pedig a kísérletezésben nagyon jó vagyok. Az ötlet betalált, kapva kaptak az alkalmon! :)

Tisztában vagyok vele, hogy eme étel parázson sütve az igazi, de a korlátozott lehetőségeim miatt most serpenyőben készítettem el. Majd legközelebb nem így fogom - remélem, de most így is megfelelt és isteni finom lett!


Hozzávalók:
  • 400 g darált sertéshús
  • 400 g darált marhahús
  • 400 g darált bárányhús
  • 1 ek só
  • 1 mk borsikafű (csombor)
  • 1 mk koriander
  • 1 mk kömény
  • 1 tk pirospaprika
  • 1 tk feketebors
  • 1 tk szódabikarbóna
  • 1 fej vöröshagyma
  • 6 gerezd fokhagyma
  • sertészsír a kisütéshez és a formálás megkönnyítéséhez
Egy evőkanál sertészsíron megpirítom a hagymát, majd amikor már üveges mellé teszem az összezúzott fokhagyma gerezdeket is és megpirítom. A három fajta húst összegyúron és hozzáteszem a már kihűlt hagymát, majd a fűszereket és a szódabikarbónát. Ideális esetben ezt hagyhatjuk 1 napot pihenni a hűtőben és akkor istenien összeérnek az ízek. Ha erre nincsen lehetőségünk (időnk), akkor formázzunk belőle rudacskákat és kerti grillen süssük át, mert a faszén íze még finomabbá teszi az ételt. Én serpenyőben sütöttem - mint már említettem -, így csupán felhevítettem a zsírt a serpenyőben, beleraktam a picikéket és a képen látható állapotig sütöttem.

Mustárral és majonézes paprikasalátával fogyasztottuk. 

Mennyei!

Paleolit TOP10 köret II.

Soha nem szoktam, de tegnap megnéztem a blog statisztikáját, melyben azt láttam, hogy a Paleolit TOP10 köret bejegyzésem a legnépszerűbb. Ebből kiválóan le lehet szűrni, hogy az emberek még mindig ott vannak "elakadva", hogy mivel helyettesítsék a borgonyát, rizst, nokedlit és társait. Az ő segítésükre írtam össze ezeket a köretként (vagy akár önállóan is) fogyasztható majonézes salátákat.

A majonézes saláta nem a legjobb választás vacsora mellé köretként, mert eléggé megterheli a májat az éjszakai munkája előtt, így sokkal inkább ajánlom ezeket este elkészíteni, majd másnap elvinni magunkkal ebéd gyanánt munkahelyre vagy a hétvégi ebédekhez. Persze lehet vacsorára is, nem tiltja senki. :)

Itt, Amerikában ezeknek a típusú salátáknak a gyűjtőneve SLAW. Így nevezik a mindenki által kedvelt és ismert (ha máshonnan nem, akkor a nem paleo korszakja KFC-zéseiből) amerikai káposztasalátát és ez után kapta a nevét a többi. Maga a slaw szó gyalult/vagdalt káposztát jelent.
Én nagy rajongója vagyok voltam ezeknek a slaw-knak, de a gyáriak sajnos tele vannak mindig cukorral, így azokat azért nem fogyasztom, az pedig még sosem jutott eszembe (pár nappal ez előttig), hogy a majonézes öntetből kihagyhatom a tejfölt, így paleosítva a receptet.
Ki ne szeretné - apukámon kívül - a franciasalátát? Az egyik kedvencem. Tökélyre fejlesztettem az évek alatt, amiért az egész család oda volt - reszelt sajttal és lila hagymával készítve. Igaz, hogy most kukorica és borsó nem lehet benne, de ugyan azt az élményt nyújtja gasztronómiai szempontból, mint a megszokott ünnepi franciasaláta. :)

Képeim egyenlőre nincsenek, de amint elkészülnek a saláták mostanság, készítek majd képeket is és pótlólag feltöltöm őket. :)

Mindegyik saláta összetevője a majonéz, melyet ebben az esetben nem keményre, hanem lágyabbra keverünk, így járja majd tökéletesen körbe a salátánkat.

Minden esetben 2-3 főre elegendő mennyiséget adok meg.

Hozzávalók:
  • 1 db tojás sárgája
  • 1,5 dl olívaolaj (ne legyen extraszűz, ha nem kedveled az erős ízét)
  • fél citrom leve
  • só, bors
A tojás sárgájához lassan hozzáadjuk az olívaolajat, folyamatos keverés mellett, belenyomjuk a citrom levét, majd sózzuk és borsozzuk. (Ha máskor kemény majonézt szeretnénk kapni, akkor az olívaolajat is és a citromot is szinte cseppenként adjuk a tojás sárgájához és keményre verjük, hogy az állaga az "igazihoz" hasonló legyen.
forrás: http://www.kaentrenos.net

A pontoknál felsorolom, hogy milyen alapanyagból, milyen formában, mennyi szükséges a salátánkba. Értelem szerűen ezeket mindig össze kell aprítani, keverni, legvégén hozzá a majonézt, ami sok esetben szorul még egy kis turbózásra (balzsamecet, borecet, stb.), de ezeket részletezem fajtánként még.
  1. Klasszikus káposztasaláta - Classic slaw1/2 fej fehér káposzta felaprítva, 2 szál sárgarépa felaprítva.
    A majonézhez: 3 ek borecet.
  2. Waldorf saláta - Wadorf slaw
    1/2 fej fehér káposzta felaprítva, 2 db reszelt alma (leve kinyomkodva félig), 1 db zeller felaprítva, 1 marék pirított dió.
    A majonézhez: 3 ek. borecet.
  3. Szőlős-diós káposztasaláta - Grape-nut slaw
    1/2 fej lila káposzta felaprítva, 200 g szőlő szemenként félbevágva és kimagozva, 1 marék pirított dió, 1 marék metélőhagyma felaprítva.
    A majonézhez: 3 ek. borecet.
  4. Brokkoli saláta - Brokkoli slaw
    400 g brokkoli felaprítva és megpárolva, 2 szál sárgarépa felaprítva (párolható ez is, ha nem szereted nyersen), 1 marék metélőhagyma felaprítva, 1 ek. aprított petrezselyem, 1 ek. aprított kapor.
    A majonézhez: 3 ek. borecet.
  5. Sárgarépa, ananász saláta - Carrot-pinaple slaw
    10 db sárgarépa felaprítva, 1/2 db ananász felaprítva, 1 marék metélőhagyma felaprítva.
    A majonézhez: 5 ek. friss narancslé.
  6. Paprikasaláta - Pepper slaw
    1 db hagyma felszeletelve, 1 ek. friss kakukkfű felaprítva, 5 db nagy paprika felaprítva (fajtája ízlés szerint megválasztható, én kis színes paprikákból vágtam fel minden színből 2-2 darabot), 1 db zöld alma.
    A majonézhez: 3 ek. borecet.
  7. Céklasaláta - Beet slaw
    1/2 fej lila káposzta felaprítva, 2 db duci cékla megfőzve és megaprítva, 1 marék tört pisztácia.
    A majonézhez: 5 ek. balzsamecet, 1 ek. méz.
  8. Spárgasaláta - Asparagus slaw
    1/2 db kínai kel felaprítva, 1 köteg zsenge spárga megpucolva és felcsíkozva (előpárolható), 2 fej hagyma felszeletelve, majd a tetejére parmezánforgács.
    A majonézhez: 1 ek. dijon mustár.
  9. Mangó, mandula saláta - Mango-almond slaw
    1 kk. felaprított erős paprika, 1 db duci piros kaliforniai paprika felcsíkozva, 2 db mangó húsa felcsíkozva, 2 ek. korianderlevél, 1 marék pirított dió.
    A majonézhez: 5 ek. friss narancslé.
  10. Édeskömény, narancs saláta - Fennel-orange slaw
    1 db édeskömény felaprítva, 1/2 fej fehér káposzta felaprítva, 1 db lila hagyma felszeletelve, 2 db narancshús felaprítva.
    A majonézhez: 1 ek. mustár.


    +1. Sonkás tojásos saláta - Ham and egg slaw
    A ráadás egy kicsit kiadósabb és önmagában is laktató, vihető munkahelyre, kirándulásra.
    1/4 fej fehér káposzta felaprítva, 1/4 fej lila káposzta felaprítva, 1 db sárgarépa felaprítva, 3 db újhagyma felaprítva, 200 g sonka felkockázva, 2 db kemény tojás felszeletelve.
    A majonézhez: 2 ek. mustár.

csütörtök, május 23, 2013

Egészben sült sertéskaraj majonézes salátával

Gyönyörű sertéskarajok sorakoztak ma a hentespultban, így muszáj volt vennem belőle egy méretes darabot, annak ellenére, hogy nem igazán szeretem a zsírmentességét. Vannak, amiket képtelen vagyok ott hagyni. Egészen gyorsan el is döntöttem, hogy egészben fog sülni, steak fűszerrel. Találtam is cukormentes fűszerkeveréket, mert eredetileg szoktak tenni bele barnacukrot is. Őrlős, csípős, átlátszó, így látom, hogy mi van benne valójában és nem csak a címke szerint.
A köretből a brokkoli pedig adott volt, mert az már itthon várta a sorsát a hűtőben. Miért is nincsen paleolit franciasaláta? A tejföl miatt. Mi van, ha kimarad a tejföl? Hát így született meg a "paleolit francia saláta". Nem vagyok a paleolit rakott krumpli és társai híve, de ez a saláta egy teljesen új színt vitt így két év után a köreteim közé. :)
Igazi vendégvárós étel, amit paleolit és nem paleolit táplálkozású ember (is) szívesen fogyaszt. :)


Hozzávalók:
  • 1 kg egész sertéskaraj
  • steak fűszerkeverék
  • 1 ek kókuszzsír
  • 1 fej fokhagyma
  • 1 dl sör
  • 400 g brokkoli
  • 2 szál sárgarépa
  • 1 db cukkini
  • 1 db zöld alma
  • 1 fej vöröshagyma
  • majonéz
Előmelegítem a sütőt 200 °C-ra. A sertéshúst alaposan megszórom a fűszerrel és kézzel rátapogatom, hogy minél jobban ráragadjon és ne szóródjon le róla. Egy serpenyőbe felhevítek kókuszzsírt és ezen a hús minden oldalára pirosas kérget sütök. Amikor minden oldala megpirult tepsibe rakom, aláöntöm a sört és a fej fokhagymát egyben félbevágom és a hús mellé teszem. Alufóliával letakarva az előmelegített sütőbe teszem és 90 percig sütöm, majd ezen idő letelte után leveszem az alufóliát és anélkül sütöm tovább még  20 percig, pár percenként az alatta lévő lével locsolgatva.
Míg a hús a sütőben van elkészítem a paleolit franciasalátát
A brokkolit összevágom (a szárát is) és egy kevés kókuszzsíron és vízen megpárolom. A vöröshagymát, sárgarépát, a cukkinit és a zöld almát ízlés szerinti formára vágom és egy tálba teszem, majd a brokkolit lehűtöm és azt is melléjük rakom. A majonézt (tojássárgája, só, bors, olívaolaj és citromlé) nem vertem keményre, hogy jobban hasonlítson a hagyományos tartárhoz, majd ráöntöttem a zöldségekre. Mennyei salátát kaptam végeredményül, amire nem is számítottam.
A képen látható módon tálaltam és hatalmas sikert arattam vele!

A salátának nagyon sok alternatívája létrejöhet ezen az alapon. Kerülhetnek bele a zöldségek nyersen és párolva is. Én a sárgarépát és a cukkinit szándékosan használtam most nyersen, mert így legalább a fiúk fogyasztanak nyers zöldséget, ami nem igen jellemző rájuk. De a variációk számtalanok. Tessék kísérletezni, csak a hagyományos krumpli, kukorica, borsó kombinációkat kerüljük - ugyebár. :)

Teszteljétek: Isteni!

kedd, május 21, 2013

Gyömbéres csirke (saláta)

Megkívántam a csirkés cézársalátát, de sajnos a cézár öntete cseppet sem paleolit. A rászórt krutonról nem is beszélve. Viszont ezek nélkül semmit sem ér az a száraz, íztelen csirke, a nem elég lédús és nem elég roppanós salátával. Lehet, hogy csak rossz a tapasztalatom, de sajnos még soha nem tudtam enni paleolit táplálkozásom óta ízletes cézárt.
A csirkemell felturbózására találtam egy gyömbéres currys receptet, de a curryt olyannyira nem szeretem, hogy a házi fűszerkészletemben sem fordult elő még soha. És most sem került bele, hanem "helyette" a fokhagymához nyúltam.


Hozzávalók:
  • 2 db nagy csirkemellfilé
  • 1 doboz kókusztej
  • 1 db friss gyömbér (kb. 15 g)
  • 3 gerezd fokhagyma
  • só, bors
A csirkemellfilét felkockázva egy tálba teszem és megsózom, megborsozom. 
A gyömbér, miután megpucoltam lereszelem, majd ugyan így teszek a fokhagymával is. A két lereszelt fűszert belekeverem a kókusztejbe, majd a tejet a csirkére öntöm és beleforgatom. Én egész nap állni hagytam, hogy jól átjárna a csirkét a gyömbér és a fokhagyma, majd este az egészet átöntöttem egy forró serpenyőbe és addig sütöttem, amíg a kókusztej elpárolgott róla és csak egy massza szerű maradt a csirkefalatkákon. 
Készítettem mellé egy kis salátát, naranccsal, mert annak az íze nagyon passzol a gyömbérhez.

Jó étvágyat!


péntek, május 17, 2013

Kókuszzsír száraz bőrre? - avagy kozmetikum a konyhából?

Már évek óta tisztában vagyok azzal a ténnyel, hogy kiváló bőrápolásra, de most megtapasztaltam a saját bőrömön is - szó szerint. Valamiért nem bírja a bőröm az amerikai vizet és ezt azzal jelzi, hogy szinte hófehérré szárad. Persze vettem babatestápolót, fürdőolajat, de minden reménytelen, ugyanis csak addig "hidratálnak", amíg szó szerint nedvesen tartják a bőrt. Nem vagyok egy kozmetikai szakértő, mert nem is használok sem arckrémet, sem testápolót otthon sem. Tehát lehet, hogy van a piacon megfelelő termék, de nem tudtam, hogy hogy kellene kiválasztanom a boltban. 


Valamelyik nap álltam a konyhában reggelikészítés közben, fogtam a kis kanalamat és mertem a serpenyőbe a kókuszzsírból és akkor jött a megvilágosodás: bekenem vele a könyököm. Meg a karom. Majd akkor már a lábam is... és a hasam. Nem ragadtam tőle, nem illatoztam, de a bőröm egyből selymes lett és elnyelte a rákent olajat. 2-3 naponta kenem be, de a bőröm nem száraz és fehér azóta sem, így nem az emlékeztet arra, hogy használnom kéne.
Tudom, hogy nem olcsó mulatság, de ha ismételten azt nézzük, hogy egy minőségi(nek mondott) testápoló mennyibe kerül és milyen gyorsan lejár a szavatossága, akkor azt gondolom, hogy megéri használni, ráadásul a konyhában, aki paleolit táplálkozik úgyis megtalálható (remélhetőleg).

Persze egyből elkezdtem kutakodni az interneten, hogy mi mindent írnak róla, mire használható és egészen sok területet találtam.
A biosziget.hu-n találtam ezt a hasznos felsorolást a kozmetikai felhasználási területekről, valamint találtam olyan budapesti kozmetikát, akit kókuszolajos masszázst hirdet. :)

Testápolás A szűz kókuszolaj gyorsan felszívódik, hidratálja a bőrt és jelentősen lassítja kiszáradását. A telített zsírsavakban és antioxidánsokban gazdag olaj hamar a bőr részévé válik. 

Ajakápolás A hideg, a szél, vagy az UV-sugárzás az ajkak érzékeny bőrét könnyen kiszáríthatja. A kókuszolaj kellemes illatú, hatékony ajakápoló.
Hajápolás A napsugárzás, vagy a szoba száraz levegője kiszárítja a hajat, amitől töredezett, fénytelen lesz. A kókuszolaj e problémákon is segít - használja hajpakolásként.
Bőrkeményedés Tartós hidratáló hatása révén puhítja a bőrkeményedéseket, megakadályozza a bőr kirepedezését.
Pattanások A kókuszolaj antibakteriális hatású, így amellett, hogy optimális működésre serkenti a bőrt, megakadályozza kisebb sérülések, vágások, pattanások elfertőződését.
Fürdés Fürdőolajként használva ápolja a bőrt - tetőtől talpig.
UV-védelem A kókuszolaj megvédi a bőrt az UV-sugárzás nap, mint nap jelentkező káros hatásaitól. Napozáshoz - bizonyos feltételeket figyelembe véve - kiválóan használható Borotválkozás Megnyugtatja és ápolja az irritált bőrt.


Tehát én csak bátorítani tudok mindenkit, hogy dobja el a testápolós flakonjait, hogy pihepuha selymes bőre legyen. :)

csütörtök, május 16, 2013

Lazac spenóttal és narancsos salsaval

Hal- és tengergyümölcsei függőségem eléggé lelohadt mostanság, mert Los Angelesben még nem sikerült felfedeznem egy igazi, szép, friss, fényes, gusztusos halakat és herkentyűket kínáló pultot. Pedig mindenhol ott a víz és a vízben pedig a halak. Gondolom halásznak is, de akkor hol a hal?
Utána érdeklődtem a dolognak és hát az amerikai - legalábbis ezen a parton - nem egy otthon főzős típus, ráadásul a ha mégis főz, akkor a szuper készételt a mikróba elven készíti a vacsoráját, esetleg a kerti grillen süti meg a hatalmas steakjét. De a legjellemzőbb az, hogy étterembe megy, grillbüfébe, eszik és iszik, majd hazamegy, így más vásárol be, más főz és más mosogat helyette.
Köztudott, hogy szeretek étterembe járni, mert nem tudom, hogy mi történik az étellel még mielőtt elém teszi mosolyogva a pincér a fehér abroszra. Nem arra gondolok, hogy belenyáladzanak és hasonlók, hanem, hogy miben sütik, mennyi cukrot raknak bele és hasonló - nekem - fontos dolgok.
Aztán végül fény derült a "titokra". Itt, ha a tengerből jövő élelemre vágysz, akkor egészen a tengerig kell mennem érte és ott a parton a büfék, éttermek, grillek kiváló (zsírban tocsogó rántott) tengergyümölcseit és halakat kínálnak. Persze vannak az első osztályú, drága, luxus éttermek, ahova beülsz és olyan polipot eszel, aminek még nevet is adhatsz sütés előtt, de valahogy ezekre a helyekre sem vagyok kíváncsi.
Így marad a lazac (pedig nagyon sütnék még egy jó kardhal steaket). Lazac mindenhol kapható gyönyörű, friss filé formájában. Nem véletlen - gondolom -, hogy ez minden kisebb-nagyobb étterem étlapján is megtalálható, mert ezt ismerik az emberek. 
Nagyon szeretem mindenféle és fajta hal mellé a narancs- vagy mandarinízt, ezen felbuzdulva készítettem mellé ezt a salsa szerű narancsos salátát, ami igen nagy dicséretet és elismerést kapott. Tessék kipróbálni mindenképp.
Szerény véleményem szerint a lazac a legkönnyebben elkészíthető hal, amit nem lehet elrontani, így ne féljünk tőle, ha még nem láttunk közelről halat a saját konyhánkban. :)


Hozzávalók:

  • 2-2 szelet lazac fejenként (lsd. a képen)
  • 5 gerezd fokhagyma
  • 1 kg spenótlevél megtisztítva
  • 1 db narancs
  • 1 db grapefruit
  • 1 db mandarin
  • 1 db citrom
  • 5 szál újhagyma
  • 1 db paradicsom
  • só, bors
  • kókuszzsír a sütéshez
Odateszem egy kevés kókuszzsíron, közepes lángon a spenótleveleket fonnyasztani, majd amikor már összeestek és engedtek egy kevés vizet, akkor beleszeletelek 3 gerezd fokhagymát. Figyelek rá, nehogy odaégjen, de ezzel különösebben nincsen semmi más dolgunk. Valami roppanósabban szereti, valaki lágyabban, így mindenki maga döntheti el, hogy mennyi ideig hagyja a tűzön.
Én a lazacról levágtam a bőrét, sóztam és borsoztam bőségesen, majd serpenyőbe teszem a szeleteket egy kevés kókuszzsírra és a maradék fokhagyma gerezdjeit is szeletekre vágva mellédobom.
Amíg a lazacon nem kell fordítani összevágjuk az újhagymát, a mandarint, a narancsot, a grapefruitot és a paradicsomot, majd egy is só és fél citrom leve mehet rá. Ennyi idő alatt pont átsült a lazacunk egyik fele és jöhet a másik. Amikor megsült az az oldal is, akkor máris tálalhatjuk.

Egészséges, Omega3-ban gazdag - mi kel még?
Jó étvágyat!

(Meg kellene tanulnom ételfotózni, mert ezekben a fényviszonyokban lehetetlen normálisat csinálni az én gépemmel, az én tudásommal, nekem, így elnézést a rossz képekért...viszont, aki tud segíteni okosodni vagy ajánlani valakit, aki kiokosít, azt várom szeretettel! :))

Paleolit nasi

Napok, hetek... Hónapok óta ehetnékem van. Mindez valószínűleg köszönhető a szinte állandó várakozásnak, ebből adódóan unatkozásnak. Folyamatosan rágnék valamit, olyan édesre sós, sósra édes alapon. Csak egy kis kolbász, csak egy kis dió, csak egy kis alma. Aztán azt veszem észre, hogy egész nap eszem. A súlyomon ez nem látszik meg - szerencsére, mert nem bűnözök, így ezek a nassolások is paleolitok, csak éppen folyamatosak. Bosszantó.
Aztán most, hogy elkezdtem sportolni elég intenzíven ez még inkább fokozódott. 

Pár napja sikerült - szerencsére - véget vetnem ennek a dolognak. Tudatosan megfontoltan, ennek a táblázatnak a segítségével, amit mindig fejben tartok:

Aztán amikor már végleg nem bírok magammal, akkor következik a gyümölcsevés. Otthon, Magyarországon, nem szeretek gyümölcsöket enni, de itt oda vagyok a friss, ropogós állagukért és az eredeti ízükért. Ha ez a génkezeléstől van akkor azért örülök, ha azért, mert organikus, akkor azért. Nem hiszek abban, hogy azt eszem, amit gondolok, hiába írják rá, hogy organikus. :) 


Nagyon nagyon ritkán sütök mindenféle magokból sütiket, kekszeket és bármi más nassolni valót mindenféle édesítőkkel fűszerezve. Azt gondolom, hogy egy ilyen paleolit nasi s gyümölcstál sokkal közelebb áll a paleohoz, mint a paleolit sütemények. :)

Gombás tojáslepény

Ennek az ételnek minden mozzanata megegyezik a pár nappal korábban bejegyzésre került cukkinis tojáslepényével. A különbség még az alapanyag beszerzés során keletkezett, amikor is gomba került a bevásárlókocsinkba. :)


Hozzávalók (3 főre):
  • 5 db tojás
  • 1/2 db vöröshagyma
  • 100 g húsos füstölt szalonna
  • pár szem gomba felszeletelve
  • só, bors ízlés szerint
A felkockázott szalonnát addig pirítom, amíg lesz annyi zsír alatta, hogy a hagymát rá tudjam dobni, majd a kettőt együtt addig sütöm, amíg aranybarna nem lesz a hagyma. A serpenyőt lehúzom a tűzhelyről és egy műanyag lapát segítségével félreteszem a megpirított alapanyagokat egy mély tányérba. A gombaszeleteket szépen elhelyezem a serpenyő alján és pár perc alatt megpirítom és fordítok rajtuk egy villa segítségével. A félrerakott szalonna+hagyma párosra ráütöm az 5 db tojást és elkeverem vele, majd az egész mehet rá a megpirult gombaszeletekre. A kapott végeredmény pedig a képen látható, ha átfordítjuk.

A só és bors opcionális választás, hiszen én sem sót, sem borsot nem használtam, mert a füstölt szalonna elég ízt adott ezek nélkül is. Fel lehet még esetleg turbózni egy kis reszelt parmezánnal is, de nem hiányzott ma reggel az sem róla. :)


Induljon jól a reggelünk! :)

szerda, május 15, 2013

Sült oldalas

Már született sült oldalas bejegyzésem, azonban akkor nem került fel róla fotó, amit ezen post keretein belül pótolok. A különbség csak annyi, hogy általában én felvágva szoktam az oldalast sütni, majd felhalmozva tálalni, viszont most olyan gusztusos volt már a nyers hús is egyben és szép formájú, hogy nem vágtam szét. 

Nekem az oldalas a kedvenc húsom és már Emil is kezdeményezi, hogy ez legyen a vacsora olykor. 
A múlthéten nálunk vacsorázó vendégek meg hát agyon dicsérték, mert hát itt az államokban az oldalas rágós, kemény. De itt így szeretik. :) Én meg úgy, ha elismerik, hogy jót főztem/sütöttem.


A receptet ITT találjátok meg. 
Ami változás ahhoz képest:
  • A húst nem vágtam fel, hanem egyben hagytam.
  • A fokhagymás "pácban" nem megforgattam a húst, hanem egyfajta kérget képeztem belőle a hús tetején.
  • Készítettem hozzá házi majonézt, amiben szintén van 2 gerezd zúzott fokhagyma. 
A nyers valóság.

kedd, május 14, 2013

Paleolit wrap

Alexandra gasztroblogján olvastam erről a receptről ötletről, amit azóta már nagyon sok módon elkészítettem. Bármit bele lehet tekerni egy ilyen palacsintaszerűen megsütött tojásba. A végeredmény pedig csak tőlünk függ, hiszen lehet tonhalas, avokádós, sonkás-sajtos... bármilyen, mindenki el tudja készíteni a saját kedve szerint.

Gondoltam arra, hogy egy nyári, vendégséges teraszon reggelizésen milyen jó pofa lenne, ha mindenféle tölteléket kiraknék összevágva az asztalra és csak mellé tálalnám a tojásokat. Mindenkinek a saját választása lenne, hogy mi is kerül az övébe. Szerintem egészen jó hangulatú reggeli lehetne és mindenki kreatívkodhatna egy kicsit, hátha kedvet kapna egy részt a reggelizéshez, másrészt a konyhában való sürgés-forgáshoz.

Persze szendvics pótlásnak sem utolsó, akár útravalóként is! :)



Hozzávalók:
  • 1 db tojás/wrap
  • kevés zsiradék, ha szükséges a serpenyődbe
Palacsinta szerűen megsütjük a tojást, majd belekerül a töltelék, ami az én esetemben most sonka, sajt, saláta, uborka, tonhal és paradicsom volt.
Ti mit tennétek bele? :)

Jó reggelt, jó reggelit! :)

hétfő, május 13, 2013

Citromos csirkecomb sült édesburgonyával

  - dióval és ananásszal -

A blogon ez az első igazi csirkés recept (mert megjelent már nyomokban a csirkemell a thai csirkeleves-es bejegyzésemben is), már ha igazinak számít, ha csak felső combjai vannak egymás mellé fektetve a sütőben. Nem vagyunk csirke rajongók, valahogy sokkal jobban kedveljük a húsnak azokat a formáját, amelyeket még élő formában négy lábon hordozták. Aztán ha mégis csirke, akkor én a combot szeretem, míg a kedvesem a mellét, ha már mellet "kell" ennem, akkor pedig legyen rajta bőr, de az nála végleg "kiveri a biztosítékot" és szedegeti le róla és tolja a tányér szélére. Ettől pedig egyrészt kivagyok, másrészt pedig gyorsan elcsenem a tányérja széléről: mindenki jól járt! Tehát nem nagyon eszünk csirkét, olyannyira, hogy a ritka kacsa és liba is előbb kerül egy-egy siófoki piacozós hétvége után az asztalra nála.
Egyszer készítettem egy bizonyos citromos csirkét Stahl Judittól, ami annyira jó lett, hogy a 2 napi adagot meg is ettük egy vacsorára, majd másnap csak vakartam a fejem. Majd vakarhatnám azóta is, mert azt a receptet elkevertem akkoriban valahova, aztán múltkor ugyan megtaláltam, de rá kellett, hogy jöjjek, hogy még nyomokban sem paleo, így kreáltam egy újat, amiben szintén fontos szerepe van a citrom(lé)nek. 

...és hát a nagy viták főszereplője az édesburgonya, ami ugyan krumpli, mert az, de mégis paleo. Ki-ki döntse el maga, hogy számára az édesburgonya belefér-e alkalmanként az étrendjébe. Az első találkozásom vele személyesen az a múlt héten történt meg, amikor is már nem tudtam ellenállni neki és muszáj volt beraknom a kosaramba. Hát hol egyek életemben először édesburgonyát, ha nem az édesburgonya hazájában? :)
Nálam a batata dupla kompromisszumos étel, mert nekünk a paleoban olykor kompromisszumként megengedett, de mégis egy olyan köret, amit megesznek a vendégek is, akik nem paleoznak. 
Pont PaleoAndrea is most ismerkedett meg eme zöldséggel, akarom mondani narancssárgasággal! :)


Hozzávalók (5 személyre):
  • 10 db csirke felsőcomb
  • 1 db vöröshagyma
  • 2 db citrom leve
  • 1/2 dl száraz fehérbor
  • 2 szelet ananász
  • 1 marék dió
  • 3 db édesburgonya/batata
  • 1 ágacska rozmaring letépkedett levelei
  • 2 evőkanál olívaolaj
  • só, bors
A csirkecombokról megtisztítás után leitatom a nedvességet, majd sózom és borsozom. Száraz serpenyőbe teszem először a combok felét a bőrös oldalukkal lefelé. Amikor már kisült belőle majdnem az összes zsír és szép aranybarna színe van, akkor fordítsuk meg a combokat és azt az oldalukat is pirítsuk meg. Eközben a hagymát felszeleteljük és beleszórjuk a tepsink aljába. Amikor elkészül az első adag comb az átpirítással, akkor erre a hagymaágyra tesszük őket egymás mellé, majd maradék combokkal ugyan így járunk el. Amikor minden csirke a tepsiben van, akkor rájuk kanalazom a citrom kifacsart levét, azt követően pedig aláöntöm a fehérbort. (A serpenyőben lévő kisült zsír is a combok tetejére kanalazhatjuk.)
Az édesburgonyát ízlés szerinti formára vágjuk, majd meghintjük a rozmaringlevélkékkel, a sóval, borssal és megforgatjuk az olívaolajban.


Az ananászt felkockázom és egy száraz serpenyőben megpirítom a diót, majd mind a két hozzávalót a csirkék tetejére szórom. 
190 °C-os sütőben 40 percig sütöm fólia alatt, majd a fóliát leszedve újabb 10 percig pirítom a csirkéket. Az édesburgonya megsütésére elegendő ugyan ennyi idő, így ha elég nagy a sütőnk (itt szerencsére most pont az, ahol készül a mai vacsoránk), akkor egyben is készülhet a burgonya és a hús.

Nyaljuk meg utána mind a tíz ujjunk, 
jó étvágyat! :)


... és ami még a mai napig is mindig eszembe jut az édesburgonyáról:



Cukkinis tojáslepény

Imádok reggelizni és tulajdonképpen sosem értettem azokat, akik ezzel nem így vannak. Nem azokat az embereket nem értem, akik reggel a nagy rohanásban idő "hiányában", a késői kelés miatt nem reggeliznek, hanem azok akiket nem tölt fel egy egész napra lelkileg egy finom reggeli az asztalnál ülve, a teraszon, miközben friss narancslevet, teát vagy kávét iszunk. A kedvenc étkezésem. 
Múltkor megkérdezte valaki, hogy nem unom-e még a tojásevést a paleolit táplálkozáson belül. Nem, hiszen annyi módon el lehet készíteni a tojást, hogy megunhatatlan. Biztosan nagyon unnám a - mindenki által - gyorsan összeülhető szalonnás/kolbászos, hagymás rántottát, de én nem érem be annyival általában. Ráadásul kifejezetten utálom nem kedvelem a klasszikus rántottát, mert nem szép, nem tudom szépen tálalni és ez engem zavar. Zavar, ahogy össze-vissza áll minden benne, mint amit a kutya... vagy hogy szokás mondani. :) Persze a tojás helyett lehet ezer más ételt készíteni reggelire, így nálunk is kerül paleolit kenyér az asztalra havonta egyszer, rá paprika vagy padlizsánkrém, tonhalsaláta vagy a biopiacról hazaérve a frissen beszerzett termékek konyhapultnál állva való elfogyasztása megkóstolása is igen gyakori. 
A cukkini a tojásban nem előre eltervezett dolog volt, mert eredetileg a mai vacsorához szántam, ami sült csirkecomb lesz, de aztán rájöttem, hogy mégis inkább citromosan sütöm, így a cukkini ott maradt volna a hűtő aljában, amit észre is vettem, amikor a tojásokat próbáltak kiegyensúlyozni a hűtő legeldugottabb pontjáról (hozzáteszem: sikerrel!). Eredetileg cukkini nélkül készült volna a reggeli és akkor nem is került volna fel a blogra, mert az csak egy klasszikus unalmas tojáslepény lett volna. 
Azt hiszem hétvégén, ráérős reggeleken ideális. :)


Hozzávalók (3 főre):
  • 5 db tojás
  • 1/2 db vöröshagyma
  • 100 g húsos füstölt szalonna
  • 1 db zsenge cukkini
  • só, bors ízlés szerint
A felkockázott szalonnát addig pirítom, amíg lesz annyi zsír alatta, hogy a hagymát rá tudjam dobni, hanem a kettőt együtt addig sütöm, amíg aranybarna nem lesz a hagyma. (Ekkor a tojás elővétele közben került elő a cukkini.) A serpenyőt lehúzom a tűzhelyről és egy műanyag lapát segítségével félreteszem a megpirított alapanyagokat egy mély tányérba. A cukkiniszeleteket szépen elhelyezem a serpenyő alján és pár perc alatt megpirítom és fordítok rajtuk egy villa segítségével. A félrerakott szalonna+hagyma párosra ráütöm az 5 db tojást és elkeverem vele, majd az egész mehet rá a cukkiniszeletekre. A kapott végeredmény pedig a képen látható, ha átfordítjuk.

A só és bors opcionális választás, hiszen én sem sót, sem borsot nem használtam, mert a füstölt szalonna elég ízt adott ezek nélkül is. Fel lehet még esetleg turbózni egy kis reszelt parmezánnal is, de nem hiányzott ma reggel az sem róla. :)

Azt gondolom, hogy mindenki reggeliző asztalán jól festene és ezzel meggyőzhetők azok is, akiknek a reggeli - jelenleg - csupán cukros lekvár és pirítós párosából áll. 

Induljon jól a reggelünk! :)


vasárnap, május 12, 2013

Töltött paprika "paleolitul" - "Fő az egészség"

Tudom, tudom, hogy alapvetően már a paradicsom és a paprika sem része a paleolit élelmiszereknek, de - talán - azoknak, akik nem betegség miatt fordultak ehhez az életmódhoz, hanem csupán életmódváltás miatt és olykor megkívánják a régi ízeket, segítség lehet ez a verzió. Aki nem eszi a paradicsomot sem annak ez nem segít, de hátha van kinek tovább adni. :)
De kezdjünk mindent a legelején.
Pár napja kaptam a felkérést a fantasztikus Méz és Oliva blog írónőjétől, hogy csatlakozzam én is a "Fő az egészség!", amelyet örömmel vettem, mert nagyra tartom az ő blogolós-főzős munkásságát, így megtiszteltetés, hogy rám (is) gondolt, melyet ezúton is köszönök neki. 


Az ő bejegyzése ebben a témában egy nagyon fontos szempontot említ az egészséges táplálkozásnál, ami az ár. Nekem nem számít az ár írhatnám, mert pl. soha nem nézem meg, hogy mennyibe kerül a boltban a hús, hal, zöldség, gyümölcs. Ha megnézem sem azért, mert esetleg az ára befolyásolná, hogy ne vegyem meg. Viszont nem veszek meg sok mást, ami mások kosarában torony magasan sorakozik: konzerveket, rizst, tésztákat, chipseket, cukorkát, cukrot, lisztet és még sorolhatnám. Volt, hogy összeadtuk egy kedves ismerősömmel, hogy ő mennyit költ élelmiszerre egy hónapban és mi mennyit költünk. Ők is ketten élnek együtt a párjával, mint mi, de ők a teljesen hétköznapi nyugati táplálkozást folytatják. Semmire sem figyelnek oda és bátran nassolgatják esténként a baconos Pringles chipset, mert "az olyan finom". A hónap végén a számlánk pár ezer forint eltérést mutatott, aminek oka lehet az pl., hogy én áttértem pont akkoriban arra, hogy a zöldséget és a gyümölcsöt időhiány miatt az interneten szerezzem be. Tehát én költöttem a többet, de az ő kosarukba került diétás kóla, sózott földimogyoró és az a bizonyos dobozos burgonyaszirom is bőven. Tehát nem kell ezzel "takarózni", hogy a paleolit táplálkozás drága!
(Szerintetek valaki megtanította a város galambjait, hogy a mi erkélyünket kell használni köztoalettnek? A terasznak is egy aprócska sarkába guggolva...? Nem is értem, hogy ez hogyan ötlött ezeknek a jószágoknak az eszébe. Csak ülök és nézem, hogy mit művelnek is mellettem és nevetek rajtuk.)

Tehát nekem ez a mozgalom szimpatikus. A mozgalom lényegét én pont abban látom viszont, hogy olyan ételeket osszunk meg másokkal, amelyek egészséges módon elkészítve pont ugyan azt az örömet tudja nyújtani, mint pl. a krumplis, rizses, kenyeres, zsemlemorzsás eredeti verziók.

Én is tovább adnám a stafétát a témában pár bloggerinának, akiknek a gasztroírói pályafutását nap, mint nap követem:

Remélem, hogy mind a hárman szívesen veszik a felkérésemet majd, ami persze nem kötelező, de alternatíva lehet egy ráérős bejegyzés megírására.

A szabályok:
  1. Ha megkaptad a felkérést, tölts fel egy olyan ételt blogodra, vagy honlapodra -a mozgalom logójával együtt- amit egészséges, vagy a megszokottnál egészségesebb módon készítettél el.
  2. Az egyetlen kikötés a recepttel kapcsolatban az, hogy megfeleljen a "Fő az egészség!" mozgalom szempontjainak.
  3. A recept mellett tanácsokat adhatsz egészséges elkészítési módokról, vagy írhatsz alapanyagokról is.
  4. A felkérést 2-3 bloggernek add tovább, akiket erről értesítesz kommentben, vagy e-mailben.

Sajnos fotót nem tudok mellékelni erről az ételről, de mindenki higgye el nekem, hogy pont ugyan olyan, mint amit már gyerekkorától megszokhatott töltött paprika néven.

Töltött paprika "paleolitul"

Hozzávalók:
  • 350 g darált sertéscomb
  • 350 g darált pulykacomb
  • 2 db vöröshagyma felaprítva
  • 2 db közepes cukkini lereszelve
  • 2 db közepes sárgarépa lereszelve
  • 5 db paprika kicsumázva
  • 3 db tojás
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 evőkanál libazsír
  • só, bors, petrezselyem
  • maga a paradicsomlé/szósz ezer módon készülhet, amit én most organikus darált paradicsomból (600 g) főztem meg és egészen jó lett.
A libazsíron megpirítom az egyik összeaprított hagymát, majd amikor már aranybarna, akkor hozzáadom a két gerezd fokhagymát is és rárakom a paradicsomot és 10 percen keresztül forralom. Amíg ez fő, addig összekeverem a paprika töltelékét, tehát összegyúrom a darált húsokat a reszelt cukkinival, sárgarépával, vöröshagymával és a tojásokkal. Jó alaposan elvegyítem a hozzávalókat, majd megtöltöm az 5 db paprikát a töltelékkel, a maradékból pedig nagyjából fél ököl nagyságú gombócokat készítek. Ha mindez megvan, akkor felöntöm fél liter vízzel a paradicsomot, hozzáadom az ízlés szerinti sót és borsot, majd óvatosan belerakom a megtöltött paprikákat és a gombócokat. 45 percig főzöm közepes fokozaton, majd tálalom. 

A gombócokhoz hozzáadott cukkini és sárgarépa fellazítja a húsgombóc szerkezetét, így lazább lesz, mintha csak simán kihagynánk belőle a rizst és így tennénk paleolittá az ételt. Azt gondolom, ha épp gombánk van otthon a hűtőnkben, akkor az is mehet bele. Egy kicsit más így az íze, de nem tér el élvezhetetlen módon a  megszokottól. 

Jó főzőcskézést!

szombat, május 11, 2013

The Original Farmers Market

Alapvetően megfogadtam, hogy nem fogok írni sem ebben a blogomban, sem a másikban ennek az útnak az élményeiről, tapasztalatairól, de ez mellett a gasztronómiai csoda mellett nem tudok elmenni anélkül, hogy ne ragadjak klaviatúrát.
Otthon soha nem járok piacra, csak a szombatonkénti Mom-os biopiacot látogatom rendszeresen húsáru beszerzése, egészségügyi séta és felháborodás céljából. A felháborodásom többnyire az áru minősége és ára közötti arányosság hiánya miatt van, de mindez egyben mókás itt szokott lenni, ugyanis úgy válogatnak örömmel az emberek azokból a csúnya almából 800 Huf-os kg-onkénti árért, mintha ez lenne a legnagyobb üzlet. Aztán mindezen "berágva", hogy mennyire nem bővül el sok áru szépsége én személy szerint zöldség vásárlás terén áttértem a nekedterem.hu-ra, mint beszerzési forrásra. Mivel otthon eléggé elfoglalt vagyok, így nekem az ő szolgáltatásuk teljesen ideális, mert házhoz jön a zöldség, így nem kell piacokon bóklásznom. 
De mindennek köszönhetően nem vagyok tisztában az otthoni piaci felhozatallal. Nem tudom, hogy milyen belülről a vásárcsarnok mostanság, de a kisebb piacokat sem ismerem. Ezen változtatnom kéne és mivel a legkedvesebb barátnőm, hamarosan Budapesten a szomszédomba költözik, nem is kérdés, hogy együtt fogjuk felfedezni a piacok világát (amit ő kifejezetten utál, így dupla feladatom lesz, hogy vele is megszerettessem). 

Jött a kérdés egyik reggel, hogy mi legyen a program arra a napra. Felütöttem az útikönyvem és ráböktem: Farmers Market! Emil nem ellenkezett, szereti az általam kitalált programokat. :) Cím felír, autóba beül, navigációba beüt és már indultunk is! :)

Első nekifutásra az fogadott, hogy a parkolóra ki volt rakva, hogy FULL. Tehát tele volt a nem kicsi parkolója, így a közeli bevásárló központnál álltunk meg és hátulról közelítettük meg a helyet...
...ami már az első pillanatban elvarázsolt. Hegyekben állt a gyönyörű és friss zöldség és gyümölcs, a többségén hirdetve, hogy organikus termékről beszélünk, az árak pedig a nagy áruházak áraival megegyeztek. A levegőben keveredtek az illatok: a frissen sült halé, a fokhagymáé, a frissen facsart narancsléé, a sült kukoricáé, a karamellás almáé, a z amerikai pitéké, a keleti konyha fűszereié... és persze soha nem lenne vége a felsorolásnak. Egymás hegyén hátán az étkezési és vásárlási lehetőségek. 
A bonbonok helyben készültek az egyik standnál, ami ontotta magából a forró csokoládé illatát.
Művészeti alkotásnak is megfelelő torták és sütemények sora a hűtőpultokban. Varázslat!

Magyar kolbászok és szalonnák: mindenütt ott vannak.
Rengetek ember ebédelt, mert dél körül érkeztünk. A két kezi munkástól a diplomata táskáját magával cipelő nyakkendős urakig mindenki megtalálható a piac asztalainál és jóízűen fogyasztja az általa kiválasztott ételt. Mi épp reggeli után voltunk, így nem vágtunk bele rögtön az ebédelésbe, de biztosan vissza fogunk még térni egy estebédre valamikor.

A vásárlást sem vittük túlzásba, mert a hűtőnket már előző nap televásároltuk, de azért került az új bevásárlótáskámba pár darab grapefruit, narancs és egy hatalmas adag eper. A narancsot máris meg kellett, hogy kóstoljam és mézédes, lédús, valamint ugyan ez mondható el a grapefruitról is, mindamellett, hogy megvan benne a szokásos fanyarság is.

Van egy olyan bolt is a piac területén, amely minden alapanyag igényünket maximálisan képes kielégíteni. A tömbös himalája-sótól kezdve, a francia sajtokon át, marokkói sütőtálig minden megtalálható. Egy állványon több száz féle fűszer szoros ABC-ben, hogy minden megtalálj. Lekvárok között találtam magyar lekvárt is (ami ugyan tele volt cukorral, de legalább miénk elven megjegyeztem! :))

A piac 1934. júliusától létezik. Akkor kezdték el a gazdák a piac mai helyén lévő üres területen árulni a portékájukat közvetlenül a fogyasztóknak. Egy pillanat alatt rendszeressé váltak ezek a piacok, majd már idővel bódék épültek, hogy megkönnyítsék a tárolást, elkülönülést. Az áru mindig friss és kifogástalan volt, amiről a mai napig is híres ez a piac.

A piac mellett található bevásárlóközpont belső udvarán található a The Fat Cow, ami Gordon Ramsay fantasztikus étterme. Mihelyt lesz mit ünnepelnünk foglalok egy asztalt! :)

Tehát, aki Los Angelesben jár - szerintem - az útikönyvekre is hallgatván ki ne hagyja a Farmers Market meglátogatását, annak ellenére, hogy a könyvek is csak 2 mondatban emlegetik! :)
... és egy kis összefoglaló: 

szombat, május 04, 2013

Thai csirkeleves / Coconut-Lime Chicken Soup

Ahogy az előző postban említettem, szert tettem egy "30-Minutes Dinners" című gasztronómiai újságra, melyben felfedeztem ezt a leves receptet. Megtetszett a leves mosogatólé színe, hogy végre nem egy hagyományos hús- vagy gulyásleves. Alapvetően erről a kókuszos levesről mindig egy "kedves" ismerősöm és a "mégkedvesebb" felesége jut eszembe, így soha nem volt ingerem még csak megkóstolni sem, de most megszavaztuk Szilveszterrel (párom fia), hogy ez legyen a vacsora.

A kókusztej beszerzése problémás volt, mert sok helyen olyat árulnak, ami nagyon híg, vagy ami még rosszabb, hogy cukrot tartalmaz. Aztán, amikor megtaláltam a legjobb(nak tűnő) konzervet, akkor jót mosolyogtam a rajta lévő képen, mert majdnem azonos az újságban szereplőjével. :)
Ami még eszembe ötlött a recept kapcsán, hogy ideális grillcsirkés este után másnap ebédre, mert bele lehet rakni a csirke maradékot felaprítva. 

A leves elkészítése alig vesz igénybe fél órát, így ideális munka után meleg, nyári, "nemakarokfőzni" napokra is. 


Hozzávalók: 
  • 1 kg csirkemellfilé
  • 1/2 liter víz
  • 1/2 liter kókusztej
  • 3 db közepes sárgarépa karikákra vágva
  • 2 db lime kifacsart leve
  • 1 tk só, ízlés szerint bors
  • 1 csokor friss korianderlevél
  • díszítésnek pár darab lime szelet.

Kezdetnek, ha a csirke nem az előző napi maradék grillcsirkénkből származik, akkor felcsíkozom, majd sózás, borsozás után aranybarnára pirítom serpenyőben. Ha ezzel elkészültem, akkor az összes hozzávalót lábasba teszem: a csirkét, a sárgarépakarikákat, a vizet és a kókusztejet, a sót, borsot, a limelevet és a felaprított koriander leveleket. Összeforralom a hozzávalókat, majd lassú tűzön még további 10 percig főzöm. 
Egyszerű és gyors. Hétköznapokra való. :)

Jó étvágyat!

péntek, május 03, 2013

Sok tengeren és óceánon túlról

Kedves Olvasók! 

Los Angelesből jelentkezem most be, többnyire csak azért: jelezzem élek és még szándékomban áll ezt a blogot folytatni és megosztani az ételeim és velük együtt a tapasztalataim. Csak most nem igen van erre időm, energiám, ingerem. Pedig sütök-főzök itt is, követve szigorúan a paleolit szabályait. 
Épp pulykacomb sül a sütőben. Van igény a receptre? :) Az illata már fantasztikus...

Rettentő, amúgy amit az amerikaiak művelnek étkezés gyanánt, legyen az gyorsétterem, lassúétterem vagy otthoni étkezés. Szörnyülködve nézek át a bevásárlókosarukba, mert míg az enyém organikus zöldségekkel és friss húsokkal/halakkal van tele, addig az övéké kész ételekkel, csipszekkel, csokikákkal, ízesített cukrozott joghurt italokkal és fantasztikus üdítőkkel. Persze, sokan csapdába esnek, mert ezekből azokat veszik, amiken azt írja, hogy 'fatfree' vagy kalória szegény és társai... mert azt hiszik, hogy azzal segítenek az egészségükön, de sajnos nem. 

Vagyonokat hagyunk ott a boltban, mert drága itt a mi étkezésünk (értsd: otthoni kétszerese), míg azoknak, akik a készebb ételeket választják alig terhelnek valami kis összeget a hitelkártyájukra. 

Fantasztikus újságjaik vannak, amik a főzésről szólnak. A legnagyobb kedvencem a 30-Minute Dinners, ami egészségesebbnél egészségesebb ételekkel van tele, valamint a lehetőséggel, hogy egészségesebbé tegyük a benne lévőket. De külön fejezetek vannak benne (ebben a számban) pl. a salátaönteteknek, valamint a salátáknak, hogy melyik saláta hogy néz ki és mire való. 
Valamiért mégsem forgatják. 

Borzasztó kövér emberek vannak, sokkal több, mint Európában, de még nem is ez a döbbenetes, hanem a kisgyerekek. A tengerparton már a kisgyerek szégyelli a kövérségét (8-12 évesek) és hosszú nadrágban és pólóban pancsolnak. Persze anya itt sem szégyellős és bikiniben fekszik a homokban. 

Megfigyeltük sok helyszínen, hogy a kövérek mindig esznek. Az igazán kövérek. Bárhova megyünk legyen az a tengerpart, a város sétálóutcái, a vidámpark folyamatosan esznek. 
A mexikóiak között elvétve látni normál testalkatút, ami igaz a  filippínókra is. Hova tartunk? Hova tartanak?

Pedig, olyan jó ételeket lehet kapni. Aktuális kedvencem a mandulatej, ami nem édes, mint az otthoniak. "Unsweetened". A kávé fantasztikus vele és megfizethető lenne otthon is ilyen áron, akár egy otthoni 4 fős családnak is a tej kiváltására. 
A sima élelmiszerboltokban kapható magkenyér, ami kizárólag magliszteket, tojást, vizet, sót és szódabikarbónát tartalmaz. Ezt ugyan nem kóstoltuk, de ismerősök szerint nagyon finom, csak mi már nem vagyunk kenyérfüggők, akkor pedig minek együk? :)

Fantasztikus a hely, táplálkozásilag (is)!

...és a másik fantasztikum az a sport. Rengeteg edzőterem, park és mozgási lehetőség. Ösztönzéssel.
Borzasztó hosszú kerékpárutakkal, hatalmas figyelemmel ezek kényelmére és biztonságára. Komoly késztetést érzek a tekerésre, pedig nem szeretek biciklizni. De lehet bérelni bárhol sima kerékpárt, valamint olyat is, amit úgy hajtasz, mint egy eliptiktrénert, de lépten-nyomon lehet bérelni görkorcsolyát, gördeszkát és rollert is.
Mozgok, edzek. A kockás hasig meg sem állok. Lehet, hogy pont ezért nem blogolok, mert az időt az edzőteremben töltöm? Aj-jajj. :)

A kötélre mászó én vagyok (általános iskola óta nem másztam kötelet)!

Hamarosan jövök receptekkel is... ígérem! :)