csütörtök, március 14, 2013

Tükörtojás a sütőből

Igaz, hogy kicsit körülményesebb, mint a sima tükörtojás serpenyőben sütve és még mosogatni is többet kell utána, de egy ráérős szombaton minden háziasszonynak (vagy háziúrnak) beleférhet. ;)


Hozzávalók:
  • 100 g spenótlevél megtisztítva
  • 1 marék asztalt paradicsom
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 evőkanál reszelt parmezánsajt
  • 5 db tojás
  • 2 szál újhagyma
  • só, bors
  • olívaolaj
Egy jénai edénybe beleszórom az összes hozzávalót a tojás kivételével és egy kevés olívaolajat rálocsolok. A tojások ráütése után 180 °C-ra előmelegített sütőben 20 perc alatt készre sütöm. Míg sül, addig pont tudunk facsarni mellé friss narancslevet és így egy komplett ízletes, nyári reggelit kapunk még ebben a hóesésben is! :)

Én két tojást számolok mindig magamnak és hármat a páromnak, mert ő "egy egészséges nagy férfiember". :) 

Sült tőkehal



Szeretek halat sütni, mert roppant egyszerű az elkészítése. Nagy halakat szeretek vásárolni, amiből ketten vagy többen is jól tudunk lakni, mert így nagyobbak kihalászandó szánkák is, ugyanis utálom a túl szálkás halakat. Sokan nem mernek friss, tisztított, egész halat sem venni, mert olyan ismeretlen sok házi(nem)asszony számára, pedig egyszerűbb, mint egy grillcsirke elkészítése. :)


A halat bevagdosom elég mélyen. Sózom és borsozom, majd zúzott fokhagymát nyomkodok a nyílásokba. Alá mindig épp olyan zöldségeket rakok, amik megtalálhatók itthon, amik most a következők voltak: 2 nagy marék spenótlevél, 1 fej vöröshagyma, 1 marék aszalt paradicsom és 2 szál sárgarépa. Alá öntöttem 1 dl olívaolajat és 1 dl száraz fehérbort.

Előmelegített, 180 °C-os sütőben először lefedve párolom 15 percig, majd a tetején lévő alufólia eltávolítása után további 15 percig sütöm. Melegen, fokhagymás majonézzel és citrommal tálalom. :)


szombat, március 09, 2013

Tenger gyümölcsei ragu


Nálunk - talán - az egyik leggyakrabban elhangzó ételnév az a spagetti. Bármilyen spagetti. Párom "tésztafüggő" gondolatban, mert a gyakorlatban azért nem fogyasztja túl gyakran: hiszen nem is paleolit és nem is érzi magát jól tőle (értsd: puffasztja). De a napokban ismét jött a nagy kérés: "Ehetnénk egy jó spagettit, egy jó tengeri herkentyűset!". Én persze nem akartam bűnözni, így olyan ételt kellett készítenem, ami elfogyasztható tészta nélkül (is).
Azért nevezem ragunak, mert talán ennek felel meg a legjobban:
"A ragu olyan húsétel, amelynek az állaga leginkább a magyar pörköltökhöztokányokhoz hasonlít, de a húst nem csíkokra (nem tokányra vágva), hanem apró kockákra (ragura vágva) darabolják, és fűszerpaprikát nem tesznek bele. A ragut ellentétben a pörkölttel nem pirítják vissza többször a zsírjára, másként fogalmazva a ragu, apróra vagdalt hús (vagy gomba) sűrű, fűszeres lében." (Wikipédia)

Hozzávalók:
  • 1/2 kg vegyes tenger gyümölcsei megtisztítva 
  • 1 db közepes méretű vöröshagyma apróra vágva
  • 3 db paradicsom apróra vágva
  • 200 g csiperkegomba felcsíkozva
  • 5 gerezd fokhagyma
  • 2 dl száraz fehérbor
  • 3 evőkanál kókusztej
  • só, bors, oregano, olívaolaj
  • friss petrezselyem és parmezán a tálaláshoz
A vöröshagymát apróra vágom és üvegesre pirítom, majd a gombát is megpirítom a hagymán. Erre mehet a paradicsom, amit addig főzök, amíg nem lesz paradicsomszósz az eredmény. Sózom, borsozom, mehet bele a fokhagyma és az oregano is. Ebbe a paradicsomszószba beleöntöm a két dl fehérbort, majd egyből mehet bele a tintahal, rák, hal, kagyló. Persze attól függ, hogy milyen tenger gyümölcseit vásárlunk, de ez legyen a sorrend.
Amikor már minden alapanyag benne van és megfőtt/megpuhult, akkor már csak a kókusztejet kell belerakni.
Tálalásnál rászórjuk a friss petrezselymet és a reszelt sajtot. Isteni!

... és ahogy a spagetti-imádó szereti: 



Eredmény a spagetti elfogyasztásának: két napi puffagás. Tehát paleozzon mindenki lelkesen és ne csábítsa el egy kis tészta. ;)

péntek, március 08, 2013

Sült nyúl

A bejegyzés először a sült nyuszi címet viselte, de átírtam a sokkal komolyabb és kevésbé aranyos nyúl szóra. Igaz, hogy a nyúl és a nyuszi ugyan azt a kis cukorfalat, szőrös állatkát jelenti.
A nyúllal kapcsolatos első és utolsó gasztronómiai élményem az erdőkertesi nagymamámhoz kapcsolódik, aki nyulakat tart és ezekből nyulakból készült mindig a húsleves, amikor vasárnapi (esetleg szombati) ebédre érkeztünk hozzá. A kedvencem volt. Nyuszileves! Simogattam őket a nyúlketreceknél, majd a társukat vígan fogyasztottam az asztalnál úgy, hogy tisztában voltam azzal, hogy mit eszem. 
Akkoriban azt gondoltam - pedig biztosan készült más formában is, hogy a nyúlból csak húsleves készíthető és szerintem nem is találkoztam azóta sem nyúllal, hogy nem látogatom már nagymamámat étkezésekkel egybekötve. 
Aztán kikerültem Spanyolországba és itt nyúl folyik a csapból is. A húspultban több a nyúl, mint a csirke és a pulyka együtt véve. Eszik a nyulat csigával, fokhagymásan, mandulamártással, pástétomként és rizzsel, amit itt ugyebár paella-nak neveznek. Szemeztem már régen a nyúllal, de hát annyira ismeretlen volt az a csupasz hosszúkás valami, hogy mindig csak néztem... és néztem... és néztem. Aztán ma megvettem. Nem bántuk meg és sok nyúl étel fog még készülni a kis konyhámban. :)



Hozzávalók:
  • 1 egész nyúl
  • 1 dl olívaolaj
  • 1 db száraz fehérbor
  • 1 db vöröshagyma cikkekre vágva
  • 1 db sárgarépa csíkokra vágva
  • 5 gerezd fokhagyma vékony szeletekre vágva
  • babérlevél
  • só, bors
A nyulat feldarabolás után alaposan besózom, borsozom, majd egy tiszta tepsibe helyezem a darabokat úgy, hogy ne fedjék egymás. Mellédobálom a felvágott vöröshagymát és a sárgarépát, rászórom a felszeletelt fokhagymát és a babérlevelet, majd rálocsolom az olívaolajat és a fehérbort. 


220 °C-ra előmelegített sütőben alufóliával lefedve kb. 1,5 óra alatt sül készre. Ez idő eltelte utána,ha volt mája is a nyuszinak a húsok mellé rakjuk és ekkor már lefedés nélkül sütjük 10-15 percig. Ez a plusz idő elegendő arra, hogy a máj megsüljön és a húsdarabok egy kicsit megpiruljanak.


Én most köretnek fokhagymás gombát sütöttem, mert ez volt a hűtőben. :)

...és egy kis móka:

GRAVLAX, azaz pácolt lazac

Mindig elvarázsol a halpulton fekvő gyönyörű színű fényes lazac. Aztán mindig ott is marad a varázslatával együtt és helyette pisztráng, polip, rák és tintahal kerül a kosaramba. Pedig szeretem az illatát, az ízét. Pár napja viszont megkérdezte a párom, miközben a jeget bámultuk és rajta a szebbnél szebb halakat és tengeri herkentyűket, hogy míg én összeszedegetem a zöldségeket, addig ő mit kérjen. Persze én gyorsan rá is vágtam, hogy lazacot.


Hozzávalók:
  • 500 g lazacfilé (bőrös) - ügyeljünk rá, hogy ne maradjon benne szálka, mert amit megvásárlunk egyben, abban még biztosan lapuknak
  • 200 g tengeri só
  • 1 db citrom lereszelt héja
  • 1 csokor kapor apróra vágva
  • őrölt bors
  • eredetileg a receptek alapján szükséges lenne egy evőkanál cukor is, de mivel mi követjük ezt a paleolit étrendet, így ezt kihagytam érthető módon. Ettől egy kicsit sósabb lesz a lazac, de majd a végén megírom, hogy ezt mivel lehet ellensúlyozni - szerintem.
Nekem tengeri sóból mindig jó nagy szemű van itthon, tehát én azzal kezdtem, hogy mozsárba tettem és kisebbre zúztam, majd a többi alapanyag hozzáadásával elkészítettem a fűszeres sót, amiben pácolódni fog a lazac.
A lazacot megtisztítom, mely magába foglalja a lepikkelyezést is, majd ezek után alaposan szárazra törlöm. 
Több módon is hallottam már a pácolás menetéről, amit én a következő képen csinálok: egy tálba helyezek egy apró lyukas szitát, amibe szépen elterítek egy réteg fűszersót, amire bőrös felükkel lefelé kerülnek a lazacszeletek, majd a fűszersó másik felével alaposan beterítem. Ennek a szűrős megoldásnak a jelentőségére akkor fogunk majd rájönni, amikor két nap elteltével kivesszük a hűtőből, ugyanis a só kivonja a kedvességet a lazacból, ami így át tud csepegni a szűrőn. Tehát két nap elteltével elővesszük, lemossuk róla a sót, majd a gyönyörű átlátszóvá vált lazachúsunkat egy éles késsel vékony szeletekre vágjuk.

A só kompenzálható egy kis rácsepegtetett citromlével - az én ízlésem szerint.
De, aki nem feltétlen elfogult paleolit táplálkozást követő annak ajánlom, hogy egye egy kis reszelt uborkával és tejföllel. 

Jó étvágyat!

csütörtök, március 07, 2013

Sörben sült csülök



Imádom a zsíros, bőrös, hájas húsokat. Biztosan kiválóan tudok velük azonosulni. Gyerekként is imádtam a körömpörköltet, de csak ha kézzel-lábbal ehettem. Párom utálja a zsírosat, a hájasat és a bőröset. Tehát nem egyszerű ilyen ételekkel hazavárni őt. 
Ám egy hónapja belecsempésztem a bevásárlókocsiba egy csülköt, mert nagyon nagyon szép volt és erről meggyőztem őt is. Aztán napokig csak állt a hűtőben, mert mindig valami más készült és ezt tologattam egyik napról a másikra. Aztán eljött az az este, melynek a másnapján már a repülőn kellett ülnünk, így muszáj volt elkészíteni - vagy esetleg kidobhattam volna. Ezen az estén elhangzott a bűvös mondat:
"Ez volt minden idők legfinomabb csülke, amit valaha ettem..."

Hozzávalók:
  • 1 db csülök (az enyém most 650 g volt)
  • 1 db nagy vöröshagyma
  • 2 szál sárgarépa
  • 5 gerezd fokhagyma
  • 2 dl sör
  • só, bors
Első lépésként a csülköt alaposan megtisztítjuk, mert elég gyakran szőrösen kerül még a húspultokba. Sokan a konyhába is a borotvára esküsznek, de én ezt a szőrtelenítős problémát általában szemöldökcsipesszel vagy a jó kis Ikea-s fogóval oldom meg. 
Előmelegítem a sütőt 240 °C-ra.
A megtisztított hús bőrét bevagdosom, sózom, borsozom és jól bedörzsölöm fokhagymával.
A hagymát és a sárgarépát felvágom és tepsi aljára szórom.
Rárakom a húst, majd aláöntöm a sört. 

Lefedem alufóliával jó alaposan.
120 percen keresztül sütöm, majd 15 perc alatt, a fóliát levéve megpirítom.
Mi köretként csak alatta megsült zöldségeket esszük, illetve ma konkrétan gyöngyhagyma került az asztalra. 

Tipp: A sóval óvatosan bánjunk, mert én valahogy mindig sósabbnak érzem a sör miatt, mint egy átlagos sültet. :)

Tonhalsaláta: az én Jolie Jokerem

Amikor külföldről hazatérek, akkor sokakkal ellentétben a repülőn nem a pirospöttyösről, a jó hazai kolbászról, az erdélyi szalonnáról, a szaloncukorról álmodozom, hogy beszerzem még hazafelé a sarki kisboltban. Az én gondolataim a friss saláta, a lédús nyár ízű paradicsom, a RioMare tonhalkonzerv, a citrom és az olívabogyó körül forognak. Tonhalsaláta-függő vagyok és ezt vállalom. Ha lenne olyan, hogy anonim tonhalsaláta-függők szervezete, akkor ott bemutatkozhatnék:
"Sziasztok. Betty vagyok és 10 éve tonhalsali-függő."
De úgy érzem, hogy ennek a klubbnak egyedüli tagja lennék. :)

Persze ezt a függőséget senki sem érti. Főleg, akkor nem, amikor ezt eszem reggelire, ebédre, vacsorára... :)


Hozzávalók (ahogy én szeretem):
  • 1 db kicsi tonhalkonzerv
  • 1 db nagy lédús paradicsom
  • 1 marék vegyes saláta (én azt szeretem, amiben lilakáposzta is van)
  • pár szem olívabogyó
  • 1/2 db citrom leve (én egy egész citrom levél ráfacsarom, tehát ez ízlés kérdése)
Azt hiszem egy saláta elkészítésén nincsen mit ragozni: összekever és megesz. :) Mennyei!



Jó étvágyat!

szerda, március 06, 2013

Padlizsánkrémleves húsgombóccal

Biztos vagyok benne, hogy egy leveseknek szóló szépségversenyen nem érne el a színével és az állagával túl jó helyezést. Ennek ellenére biztatnék mindenkit, aki szereti a padlizsánt, hogy készítse el, mert finom, kiadós és ha mi készítjük el, akkor még a külleme is elfogadhatóbb, mint így képen látva. 


Hozzávalók (4 személyre):
  • 3 db közepes méretű padlizsán
  • 1 db közepes méretű sárgarépa
  • 1 szál póréhagyma
  • 1 db vöröshagyma 
  • 1 szál zellerszár (mert függő vagyok és ennek mindenbe benne kell lennie mostanság)
  • 1,5 liter csirke- vagy zöldségalaplé
  • 3 gerezd fokhagyma
  • só, bors, kakukkfű, babérlevél
A padlizsánokat félbevágva sütőpapírral takart tepsire teszem, majd 200 °C-ra előmelegített sütőben kb. 45 percig sütöm, feltéve, ha nem feledkezem meg róla, mert akkor tovább és az égett szagra leszek csak figyelmes. Mindeközben felvágom a zöldségeket, amiket egy kevés olívaolajon megpárolok, ami kb. 15-20 percet vesz igénybe. Ekkorra a padlizsánok is elkészültek és az égett héjukból ki tudjuk kaparni a húsukat és a többi zöldséghez keverhetjük. Felöntjük az alaplével és összeforraljuk. Botmixerrel pépesítjük. 

  • 250 g darált sertéshús/pulykahús
  • 4 evőkanál zabpehely
  • 2 db tojás
  • 1 db közepes vöröshagyma
  • só, bors, pirospaprika, oregano
A hozzávalókat alaposan összegyúrjuk majd levesbetétnek megfelelő méretű gombócokat formázunk belőlük.

Az elkészült kis gombócokat lassú tűzön belefőzzük a krémlevesünkbe és mellé dobjuk ilyenkor a babérlevelet is (ez persze kihagyható, de én nagyon szeretem az ízét). 10 perc főzés után még egy gyors forralás és a levest már tálalhatjuk is tetején akár egy kis parmezánnal.

Jó étvágyat!